"Az állattartó ágazat CO2 egyenértékben számolva több üvegházgáz kibocsátással jár - 18 százalékkal - mint a közlekedés. A föld és víz leromlásának is fontos forrása." ENSZ - Az állatállomány hosszú árnyéka (2006) Teljes, 408 oldalas ENSZ jelentés Ez az összefoglaló (1 oldalas PDF)
Klímaváltozás fő megoldása - Veganizmus
Ching Hai Legfelsőbb Mester
- világhírű spirituális tanító, művész, és emberbarát
"Problémánk gyökere, hogy barátságtalanok
vagyunk lakótársainkkal: az élő, érző, járó, cselekvő, szerető lényekkel, a
mindenféle méretű és alakú állatokkal. És a környezetünkkel is barátságtalanok
vagyunk. Halomra gyilkoljuk állati lakótársainkat, és elpusztítjuk a környezetünket,
kiirtjuk az erdőt, tönkretesszük a vizet, és tönkretesszük a levegőt. Ezért
ahhoz, hogy megoldjuk a problémát, amivel jelenleg szemben állunk, meg kell
fordítanunk a tetteinket. Kedvesnek kell lennünk a lakótársainkhoz. Ahelyett,
hogy megölnénk, halomra gyilkolnánk és feláldoznánk őket, törődnünk kell velük.
És az erdőirtás helyett újra fákat kell ültetnünk. Törődnünk kell vele, bármilyen
is környezetünk."
"Sok dolgot tehetnek
az emberek, hogy csökkentsék a szén kibocsátásukat, de a villanykörtéd, és sok
dolog kicserélése sokkal kevésbé hatékony, mint az étrended megváltoztatása,
mert ha lejjebb eszel a táplálkozási láncon, az állatok helyett, amelyek sok üvegházgázt
termeltek, és sok energiát használtak fel annak a húsnak a tenyésztése során,
akkor valójában így nagyobb hozzájárulást tehetsz, mint szinte bármivel. Tehát
egyéni cselekvés szempontjából, talán az a legjobb, amit tehetsz."
Dr. Rajendra Pachauri – Az Éghajlatváltozási Kormányközi
Testület (IPCC) elnöke: „A szén-dioxid kibocsátások tekintetében a hústemelés
és fogyasztás egész ciklusa rendkívül intenzív. Ezért mindig azt mondom, hogy ha
kevesebb húst eszel, te is egészségesebb leszel, és a bolygó is! Azt hiszem, a
globális közösséget óriási mértékben segítené, ha kevesebb húst ennénk. De csak
arra a tényre világítok rá, hogy szén-dioxid kibocsátások tekintetében a hús
teljes ciklusa nagyon, nagyon intenzív.”
Az ENSZ FAO jelentése szerint (Az állatállomány hosszú árnyéka), az állattartás járul hozzá legnagyobb mértékben a globális felmelegedéshez.
Az állati hulladék és a takarmánytermesztő területek több szennyezést zúdítanak folyóvizeinkbe, mint az összes több emberi tevékenység együttesen.
A hús alapú étrend 10-20x annyi földet igényel, mint a növényi alapú – a világ gabona és szójatermésének közel felét az állatokkal etetik fel.
Az állattartás különböző részterületeinek üvegházgáz kibocsátási aránya
Állattartás kibocsátása: 18% Globális közlekedés kibocsátása: 13,5% Az emberi tevékenységből származó összes üvegházgáz kibocsátás 18%-a, köztük: CO2 9%-a CH4 (metán) 37%-a - a globális melegítő potenciálja (GWP) 100 évre számítva 23x nagyobb a CO2-nál, 20 évre számítva pedig 72x N2O (dinitrogén-oxid) 65%-a -a globális melegítő potenciálja (GWP) 100 évre számítva 296x nagyobb a CO2-nál, 20 évre számítva pedig 275x Forrás: FAO, 2006 (1)
1 kg marhahús előállítása:
36,4 kg CO2-dal egyenlő melegítő képességű üvegházgáz kibocsátásához vezet.
340 gr kén-dioxiddal és 59 gr foszfáttal egyenértékű trágya alapanyag vegyületet bocsát ki. 169 megajoule energiát használ fel.
1 kg marhahús annyi CO2 egyenértékű üvegházgáz kibocsátásért felelős, amennyit egy átlagos európai autó 250 km alatt bocsát ki, és annyi energiát éget el, amivel egy 100 wattos égővel 20 napig lehetne világítani.
Az energia kétharmada az állati takarmány előállítására és szállítására fordítódik.
Forrás: Animal Science Journal, 2007
„A permafrost réteg minden nap olvad. És a metángáz, sőt más gáz is, bejut a légkörbe. Tényleg remélem és imádkozok, hogy valaki figyel. A metán és dinitrogén-oxid az állattartás, az állatállomány nevelése során képződik. Tehát ezek sokkal mérgezőbbek, sokkal veszélyesebbek, mint a CO2.
Mivel a légkör melegedik, ezért a metán kibugyog. Ha véget vetünk a globális felmelegedés legrosszabb okának, ami az állatállományt, az állattartást jelenti, akkor képesek leszünk megmenteni a bolygót. Abba kell hagynunk az ember és állatok gyilkolását. Abba kell hagynunk az állati termékek gyártását. És abba kell hagynunk a használatukat.” - Ching Hai Legfelsőbb Mester - 2008. július 6. – London konferencia (2)
Az erdőirtás fontos szerepet játszik a klímaváltozásban. Több mint 300 szakértő kijelentette, „Ha elveszítjük az erdőket, elveszítjük a klímaváltozás elleni küzdelmet.” De 2007 augusztus és 2008 augusztus között az Amazonasz vidékén az erdőirtás 69 százalékkal növekszik a hús iránti igény miatt. Az állattartó ágazat messze a föld legnagyobb egyedi antropogén használója
Az állattartás használja az összes mezőgazdasági terület 70%-át, és a világ szárazföldi felszínének 30%-át
Az Amazonasz vidékén a korábban erdős területek 70%-át marhalegelők foglalják el, és a maradék nagy részét állati takarmánynak termesztett növények borítják
A legelőterületek 20%-a leromlott a túllegeltetés, tömörödés, és erózió miatt Forrás: FAO, 2006; Goodland R. et al,1999
„Minden nyújt valamit. Például a fák, azért vannak ott, hogy oxigént adjanak a bolygónak. Fák nélkül meghalunk. Tényleg, meg fogunk. Meghalunk fák nélkül. Kevesebb lesz a víz, mert nincsenek fák, hogy vonzzák a vizet, és megtartsák a vizet, amikor ott van. Tehát ezen a bolygón minden – köztük mi is – függ egymástól, és segítik egymást, hogy az életünket itt kényelmessé, és kényelmesen élhetővé tegyék. De ha ezt nem tudjuk, akkor megöljük magunkat. Mindig, amikor megölünk egy fát, vagy megölünk egy állatot, önmagunk egy kis darabját öljük meg.” - Ching Hai Legfelsőbb Mester - 2001. június 6. – Florida, USA
Az emelkedő élelmiszerárak további 75 millió embert nyomtak az éhezési küszöb alá, világszerte az alultáplált emberek becsült számát 2007-ben 923 millióra emelve.(1)
De tényleg élelmiszerhiány van-e? A világ gabonatermésének 36%-át, és szójatermésének több mint 74%-át állati takarmányként használják fel, a garantáltan alacsony hatékonyság ellenére. Az állatállománnyal jelenleg feletetett gabona 2 milliárd ember táplálására elegendő.
10 kg állati takarmány kell 1 kg marhahús előállításához 4 – 5,5 kg állati takarmány kell 1 kg sertéshús előállításához 2,1 – 3 kg állati takarmány kell 1 kg barmofihús előállításához Forrás: FAO, 2006; CAST 1999; B. Parmentier, 2007
„Minden más túl sokáig tart, és nincs időnk. Ezért a vegetáriánus étrendet kell választanunk; nincs több állattenyésztés. Válaszd a biogazdálkodást, egymás segítését, a meglévő ételünk megosztását.
Mert ha vegetáriánusok vagyunk, minannyian, akkor olyan sok ételünk lesz, hogy mindenkivel megosszuk; többet soha senki sem fog éhesen lefeküdni aludni éjszaka. És akkor megtakarítunk majd sok időt, energiát és pénzt is, hogy segítsük őket a betegségek leküzdésében és az életük újjáépítésében. Minden lehetséges, mert nem lesz több háború, még az állatokkal sem. A béke otthon kezdődik.” - 2008 Kritikus pillanatok a bolygó megmentésében: Mit tehetek én? Szeminárium – 2008. június 29.(2)
Korábban sosem látott mértékben látunk súlyos szárazságot cserepesre töredezett földekkel, amit nagy áradás követ, a mezőgazdasági termények és egyéb tulajdon puszztulásával. És a világon naponta 30000 gyermek hal meg vízzel kapcsolatos betegségek miatt. (1)
Az összes víz 70%-át élelmiszer előállítására fordítják (3) és az állatállomány a legnagyobb vízszennyező ágazatok közé tartozik. Az ammónia kibocsátás 64%-áért felelős, ami hozzájárul a savas esőkhöz. Egyetlen iparszerű állattartó telep több vízszennyezést hoz létre, mint Houston városa Texasban. (4)
4664 liter víz kell egy adag marhahús előállításához, egy teljes vegán étkezéshez viszont csak 371 liter kell. (5) A tudósok kiszámolták, hogy valójában több vizet takarítanánk meg azzal, ha lemondanánk fél kg marhahúsról, vagy négy hamburgerről, mint azzal, ha legalább hat hónapig nem zuhanyoznánk. (6)
„Igen. És a vegetáriánus étrend meg fogja szüntetni a globális felmelegedés 80%-át, és véget vet minden kegyetlenségnek, kezdve a mi tányérunkon. Szerető, kedves energiát hoz létre a világ körül, véget vet az élelmiszerhiánynak, véget vet a világméretű éhínségnek és háborúnak, megakadályoz halálos betegségeket, megtakarít óriási adót és orvosi kiadásokat, hogy jobb világot építsen, és támogasson új, hasznos találmányokat és az emberek jó szervezeteit.” - Interjú Ching Hai Legfelsőbb Mesterrel; James Bean, a Spiritual Awakening Radio riportere által – 2008. július 29., USA(7)
A tenyésztett állatokkal feletetett halak az óceán ökoszisztémáit fenyegetik; a világ halfogásának egyharmadát állati takarmánynak használják. A Stony Brook Egyetem Óceánvédelmi Kutatóintézete és a British Columbiai Egyetem kilenc éves vizsgálatának eredményei szerint az óceán halainak ijesztő, 28 millió tonnáját jelenleg ledarálják és feletetik iparszerű telepeken tartott halakkal, sertésekkel és csirkékkel.
Dr. Ellen K. Pikitch a Stony Brook Egyetemről kijelentette, „…ez a világ halfogásának óriási százaléka. A kicsi, vadon élő halakra nehezedő, égbe szökő nyomás egész tengeri táplálékláncokat tehet ki óriási veszélynek.”
A World Policy Institute amerikai kutatási és oktatási szervezet szerint a halászat kiterjedt gyakorlata veszedelmes helyzetet teremtett az óceán élővilágára nézve. Egy 2003-as vizsgálat kimutatta, hogy az utóbbi 50 évben a nagy halak 90%-a eltűnt az óceánokból, és a World Policy Institute most arra szólít fel, hogy a halászati iparágnak adott támogatási összegeket inkább nagy tengeri védett területek létrehozására fordítsák.
Az óceán a megkötött túl sok szén-dioxidtól savasodik, és a meleg vizek az állatokat új élőhelyekre kényszerítik. „Halott zónáknak” nevezett, több tízezer négyzetkilométerre kiterjedő, élettelen területeket lehet találni. Ezeknek a szennyezés és a túlhalászás az oka.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arról számolt be, hogy a halászott fajok közel 80%-a most a kipusztulás felé tart.
„A halfogyasztás is nagyon kimerítő a bolygó ökoszisztémájára nézve. Bebizonyították, hogy a szardíniák túlhalászása sok halott zóna kialakulásával járt. Mert ezek valamilyen okból vannak ott. Talán azért vannak ott, hogy oxigénnel lássák el az óceánt, életet adjanak valamilyen más fajnak, vagy tisztítsák a környezetet. Bármilyen fajt hagyott Isten a bolygón, azoknak dolguk van. Mint az embereknek, nekünk is van dolgunk. Az állatoknak, nekik dolguk van. Csak sok ember azt gondolja, hogy haszontalanok, ezért kihalásszák, és megeszik őket. De ők nagyon, nagyon hasznosak az ökoszisztémánkra nézve.” Ching Hai Legfelsőbb Mester – Videokonferencia a Hamburg Központtal, Németország – 2008. július 18.
Videó megjelenítése | 
Video elrejtése
Hús és Klímaváltozás
Az emelkedő élelmiszerárak további 75 millió embert nyomtak az éhezési küszöb alá, világszerte az alultáplált emberek becsült számát 2007-ben 923 millióra emelve.
Korábban sosem látott mértékben látunk súlyos szárazságot cserepesre töredezett földekkel, amit nagy áradás követ, a mezőgazdasági termények és egyéb tulajdon puszztulásával. És a világon naponta 30000 gyermek hal meg vízzel kapcsolatos betegségek miatt. 